Fesztiváli hírlevél, amely az aktuális eseményekről és a programokról tájékoztat az egész év soránt.
Bormondások
Szólások és közmondások: a bor
A közmondás (latinul: proverbium) rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki. A közmondás tömör, emlékezetes kifejezés, amely fontos tapasztalati tényt, sokak szerint megélt igazságot hordoz. A közmondások a nép ajkán keletkezett sommás iránymutatások. Az bennük a jó, hogy szinte minden élethelyzetre találunk valami odaillő közmondást. Közmondással majdnem minden és annak az ellenkezője is megindokolható.
A közmondás fogalma
A közmondás rövid és velős, könnyen érthető mondás, mely közönségesen a mindennapi élet valamely tapasztalati vagy gyakorlati szabályát, erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz, mely a nép ajkáról szállván el, az irodalomban is megtartja népies formáját. Más szóval: a közmondások oly szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak s igy szájról-szájra élnek és közkeletnek örvendenek. Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszürődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetlen igazságnak bizonyultak be.
A közmondások szerepe a nem írásbeliséggel, és nem az intézményes tudományokkal dominált kultúrákban volt nagy, gyakori beszédfordulatként mindennapos volt a használatuk. Sajnos a közmondások és szólások tudományos összegyűjtése sem segített a megőrzésükben és használatban tartásukban, mivel a gyűjtemények vagy a közmondás kezdőszava vagy a bennük előforduló szavak betűrendeje szerint vannak összeálítva, és nem úgy, ahogy az ember megjegyzi vagy megtanulja őket, a használati kontextus vagy a használatra kínálkozó megfelelő alkalom szerint.
A közmondások fennmaradását az segítette elő, hogy viszonylag függetlenek a szövegkörnyezettől, azaz igen sokféle helyezetben kerülhetnek elő, sokféle alkalom hívhatja őket életre. Mára inkább stiláris színező szerepüknek, mintsem gondolati tartalmuknak van jelentősége, mivel a tudományoknak kialakult saját nyelvezete, amely a hétköznapi életet leíró szókincset, így a közmondások nyelvét kiszorította. Ezért a számos újonnan megjelentetett közmondás gyűjtemény mégsem tud eleven erővel hatni, továbbá a közmondások túlzott, gyakori használata modorosságnak és provincializmusnak számít.
A szólások: nyelvünk virágai
A szólások és a közmondások saját történettel rendelkeznek: divatba jöhetnek, de éppúgy feledésbe is merülhetnek. Ugyanakkor viszont nem véletlenül szokás a szólásokat nyelvünk virágainak nevezni. Százával, sőt ezrével találunk ugyanis köztük alapos és találó megfigyelésekből vagy a fantáziából született nyelvi képeket, kifejező és szemléletes hasonlatokat, az embereket és a világ dolgait lényegükben megragadó jellemzéseket, bölcs tanácsokat, intelmeket és évszázados vagy évezredes múltjuk ellenére manapság is megszívlelendő életvezetési elveket. Emiatt tartották már évszázadok óta fontosnak a szólások és közmondások gyűjtését és közzétételét. A 19. században a romantika múltba fordulása még inkább a tudományos érdeklődés középpontjába állította őket: számos nagy terjedelmű gyűjtemény látott napvilágot.
Szólások, közmondások, bormondások »
A közmondások és szólások olyan korban keletkeztek, amikor a falusi életforma volt az uralkodó. Jelképrendszerük alapját a földművelés, állattenyésztés, a természet és az időjárás képezik, ebből kifolyólag a mai generációknak nem nyújtják azt a szemléltető-színesítő funkciót, amire eredetileg szánták őket. Melyik mai fiatal van tisztában a vackor mibenlétéről? A sort sokáig lehet folytatni annak bizonyítására, hogy közmondások és szólások felett bizony elszállt az idő.
Ennek ellenére annak vagyunk a tanúi, hogy az Interneten egymást követve jelennek meg a tematikus szólás és közmondás gyűjtemények. Ezt a sort követve, mivel a borral kapcsolatban számos szólás és szállóige forog közszájon, ezekből csemegézve mi is összegyűjtöttük a Krepuska Géza Szüreti Vigadalom boros közmondások és szólások gyűjteményét (bormondások), remélve látogatóink kedvére.
Tematikus boros szólás és közmondás gyűjtemény
Boros szólások
Bor a bogara! Jól tudja a bor útját! Ennek a bornak se kerepeltek! Bort, búzát, békességet, szép asszony feleséget! Ahol a bor az úr, ott az ész koldulni jár! Bor amennyi én akarom; búza, amennyit az Isten ad! Borban az igazság! Bor, búza, szalonna égnek fő adománya! Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret! Bor nélkül szegény a vendégség! Bort a serre idd egyszere, sert a borra hagyd máskorra! Igyál bort, de ne sokfélét! Jó bornak nem kell cégér! Megmutatja a bor, kiben mi lakik! Megveri a bor az embert, meg az asszony szája! Nincs a bornak titka! Sokat tud a bor! Van a bornak titka! Borbarát van, de bajbarát nincs! Nem szereti a bort a szájában tartani! Ha a magyar bor nem volna olyan aminő, mégis jobb volna minden bornál! A bor beszél belőle. Aki száz évig ilyen bort iszik, sokáig él. Az én torkom álló malom, a bor lemegy a garaton. Az ördög is úgy tartotta a fiát: enni adott, inni nem. Búvár bor. Egy baja van ennek a bornak: Kis hordó szaga van. Erős ez a bor, csak a kínálat gyenge. Ez a bor a tőkén termett. Ez a bor kapitalista! Köze van a tőkéhez. Guggolós bor. Jól tudja a bor útját! Három emberes bor. Idd meg a borodat, ne hagyj árvát! Igyunk, hogy pirosodjunk. Marócban már kettőt ittunk. Nem is bor, hanem tokaji. Nem szívleli a szájában a bort. Nem szereti a bort … a szájában tartani, inkább megissza! Ne menj tovább sógor, itt az olcsó, jó bor. Olyan bora van, hogyha beleesne a bíka, ríva fakadna. Rabvallató bor. Rossz bort, jó vizet én még nem ittam! Töltsük már a bort is, ne csak az időt. Vallató, mint a beczkói bor. Vizet prédikál és bort iszik.
Boros közmondások
A bor értéke a kora. A bor a némát is megtanítja szólani. A bor az öregember teje. A bor lator bajnok, legeloször is a lábáról ejti le az embert. A bor meghajtja a dallost / a dallót. A bor megmutatja, kiben mi lakik. A bor megtanít az ékesen való szólásra. A bor még az égzengésre és az aludttejre is jól esik. A bornak Szent Márton a bírája. (Szent Márton napja) A gazdagnak borban veszik vérét. A jó bor cégér nélkül is elkél. A jó bor hosszú meséje az iszákosnak. A bor kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság. A bor rosszra viszi az embert. A jó borba rossz is vagyon merítve. A jó bort szódával, a szép szerelmet házassággal elrontani nem szabad. Ahol a bor az úr, ott az ész koldulni jár. Ahol bor nincs, ott sörrel is meg kell elégedni. Aminemű a tőke, olyan a bora is. A molnár akkor iszik legtöbb bort, amikor vize a legtöbb. Az igaz barátság nem áll a sok boritalban. Az okos embert is megtántorítja a bor. Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz. Borban az igazság. Borbarát van, de bajbarát nincs. Bor, amennyit én akarom: búza, amennyit Isten ad. Bor, búza, békesség, szép asszony feleség. Bor mellett hamar kiugrik az igaz. Bor mutatja meg az embert. Bor nélkül szegény a vendégség. Bor, pecsenye nélkül a szerelem meghul. Borodat, kincsedet, feleségedet, pipádat, puskádat ne bízd senkire. Bort iszik az úton járó, akár bolond, akár báró. Bort sajt után. Bort a serre idd egyszerre,sert a borra hagyd máskorra! Sörre bor mindenkor, sört a borra hagyd máskorra! Borra sör meggyötör. Sörre bor mindenkor. Cégér nélkül is elkel a jó bor. Csutora nélkül is elkel a jó bor. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája a legjobb böjt, ha szerémi borban fott. Eros az igazság, a szép asszony és a jó bor. Égett bor után a félénk is vitéz. Étel mellett keveset, bor mellett sokat szoktak beszélni. Franciának hajpor, a magyarnak jó bor. Ha a magyar bor nem volna olyan, mint amino, mégis jobb volna minden bornál. Ha bort nem találsz, sört vagy vizet igyál! Igyál bort, de ne sokfélét! Jó a bor, de mértékkel. Jó a bor mindenkor, hajnalkor, éjfélkor. Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd! Jó bornak nem kell cégér. Jó borból jó ecet lesz. Jobb a jó bor kulacs/pohár nélkül, mint a kulacs/pohár jó bor nélkül. Kántorok, jó borok, nem szárad meg a torok. Ki a bort megissza, ura legyen annak. Ki a bortól elázik, vagy hosszút köp, vagy rókázik. Még a vénembert is tácba viszi a bor. Megveri a bor az embert, meg az asszony szája. Még kannája sincs, s immár fúrja a bort. Minő a gazda, olyan a bora. Minő a tőke, olyan a bora. Minden jó bornak ki kell forrni magát. Nagy mester a bor. Ne adj bort az ostobának, hallgatni fog. Nincs rossz bor, csak rossz borivó. Rossz bor nincs, csak jó, jobb és legjobb. Ritka hegedűs, aki bornemissza. Sajton korcsolyáz a bor. Sajtra csúszik a bor. Sokat tud a bor. Sokat vesz ki az emberből a bor. Szegény ebéd, ahol bor nincs. Tokaji bort gyalázza a beczkói lőre. Többen halnak borban, hogysem tengerben. Van a bornak titka. (A borkészítésnek) Vén embernek bor a patikája.



