Fesztiváli hírlevél, amely az aktuális eseményekről és a programokról tájékoztat az egész év soránt.
Krepuska professzor szőlészete
Fejezetek a Krepuska-család történetéből
Pándy Tamás: 100 éves falu a Városban c. 1998-ban megjelent könyvéből részletek
Dr. Krepuska Géza orr- fül- gégész professzor még a parcellázások hivatalos dátuma előtt vett itt földterületet.
A pestszentimrei történelem legismertebb, legkiemelkedőbb famíliája volt a Krepuska-család.
A századfordulót megelőző években a magyarországi hegyi szőlőkultúra szinte teljes egészében kipusztult a filoxéra támadását követően. Ekkor az egyetlen gyógymódnak a homoki szőlők telepítése ígérkezett. A szőlészet szakemberei számíthattak a Magyar Természettudományi Társulat oszlopos tagjára, Krepuska Gézára. Az orvosprofesszor ideális helyet talált a család lőrinci házától alig pár kilométerre fekvő homokdombon, azaz Péteri-pusztán. A Lövy család birtokából vásárolta meg a mai Szálfa – Erdősáv – Vezér – Tiszavirág utcák által határolt területet.
Ezen a szél kialakította dombon hozta létre híres szőlészetét, hazai talajba ültetve Európa számos táján honos fajtákat. A 17.157 négyszögölnyi területet a homoki szőlőtelepítés kísérleti terepévé változtatta, megannyi szaktekintély elismerésétől övezve.
Krepuska Kastély
A ma is csak nemes egyszerűséggel „Krepuska kastély”-nak nevezett épület 1896-ban, a szőlészet házának épült. A minden újra fogékony profeszszor a legkorszerűbbet választotta az építkezésben is. Ismereteink szerint ez volt Magyarország első beton épülete. A közeli lőrinci kavicsbánya bizonyára segített a döntésben.
Két emelet mély pincéje, földszinti része is a szőlőt - bort szolgálta, s csak a 20-as években alakították át lakás céljaira egyes részeit.
Fritsch család
Ekkor került a gazdaság élére Fritsch Ottó, Krepuska Géza professzor Erzsébet nevű leányának férje. A 41 éves fiatalembert 1921-ben - a trianoni békeszerződésnek a hadsereg létszámcsökkentését előíró rendelkezései alapján - nyugdíjazták, az akkor megalakított önálló magyar honvédség alezredeseként. Kertészeti szakképzettséget szerzett, hogy meg tudjon felelni új feladatának.
A gazdaság
Az intenzív gazdálkodás szükségessé tette az állattartást, ehhez viszont takarmányt termelő szántóföldre volt szükség, amit a környező földek bérben való művelésével valósítottak meg. A mai Határ út – Szálfa utca – Alacskai utca és a Péteri út által bezárt szántóterületet bérelte a professzor úr a Lövy-(Lengyel) örökösöktől. A gazdaság tehenészete hozzájárult a község tejjel való ellátásához is. A szegény családok némelyikének fizetni sem kellett a tejért. A környék lakói a szőlészetben és az aratásokon, találtak munkaalkalmat.
A népes család tagjai megértő mosollyal nyugtázták, mikor egy megéhező gyermek a kerítés alatt átbújva dézsmát vett a szőlőfürtökből. A gyermekek kedvenc tanyája volt a „Krepuska-tó”, a Határ út mentén, a mai erdők területén.
A nyugdíjba vonult professzor több időt szentelhetett féltett oltóládikájának. Szentimrén szíves örömest töltötte öreg napjait, 1949-ben bekövetkezett haláláig. Szerencsére nem érte meg az itt lakó leszármazottjainak kitelepítését és birtoka teljes elpusztítását.
Államosítás – önkéntes felajánlás?
Fiai, Dr. Krepuska István orvostanár és ifj. Krepuska Géza voltak az imrei birtok utolsó tulajdonosai, ők ajánlották fel tulajdonjogukat, „önként” az államnak. Az állam nem vette el a tulajdont, hanem teljesíthetetlen beszolgáltatási feltételeket szabott, nem volt más választás, mint a „felajánlás”.
A Krepuska-szőlő, a gazdasági épületekkel, a Vecsési Állami Gazdaság, illetve a Szabadság Tsz kezelésébe került. A többi telket a tanács eladta. A neves szőlőgyűjteményt teljesen elpusztították, csupán a kastélyt övező park néhány fája harcol a pusztítással, az ipari műemlék épület teljesen kiégett.
Krepuska sétány
Csak annyi emlékeztet a hajdanvolt Krepuska családra, birtokra, hogy az Alacskai utcai lakótelep egyik utcája a Krepuska Géza sétány nevet viseli, illetve Krepuska emléktábla látható a sétány első épületén. Avatására Magyarország millecentenáriumának évében, 1996 őszén került sor.
Krepuska - család
A pestszentimrei történelem legismertebb, legkiemelkedőbb famíliája volt a Krepuska-család. Európai és országos ismertségük, hírnevük, az imrei életben betöltött szerepük emelte az összeállítás élére a több generációnak segédkezet nyújtó népes famíliát. [Vastag betűkkel jelezzük azok nevét, akik közvetlen szerepet játszottak az imrei történelemben.]
Dr. Krepuska Géza a modern magyar fül- orr- gégészet megalapítója, orvosprofesszor volt az első, aki területet vásárolt a Lövy családtól, a hivatalos parcellázások dátuma előtt.
A múlt század közepe táján került a pusztaszentlőrinci uradalomba a Grassalkovichok gödöllői gazdaságából, az apa, Krepuska János. (1826. Nagyfalu - 1889. Pusztaszentlőrinc).
A mai Központi Légkörfizikai Intézet Meteorológiai Állomása közelében állt „vörös ház”-nak nevezett épületben lakott kisgyerek korában az 1861 szeptember 5-én Budapesten született Krepuska Géza.
Elemi iskoláit, Ipolymagyariban végezte, itt jegyezte el magát a természettel, mely haláláig kísérő társává vált. Középiskoláit már Budapesten, a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban végezte, majd 1888 január 14-én kapta kézhez egyetemes orvostudori oklevelét.
A kezdő orvos
Bécsben szerzett jártasságot az akkori modern fülgyógyászatban, majd a János Kórházban fizetés nélküli külsős orvosként dolgozott. Érdemei elvitathatatlanok a parlament melletti vízmedence tifuszfertőző hatásának felfedezésében. Ekkoriban a Munkásbiztosító helyettes orvosa volt.
1892-ben a Szent István, majd 1897-től a Szent János Kórházban, 1900-1911 közt újra a Szent István Kórházban gyógyította a betegeket, főpolgármesteri kinevezéssel. Több új műtéti eljárást dolgozott ki ekkor, s adta közre, nemzetközi hírnevet szerezve önmagának, illetve a magyar gyógyászatnak.
1897-ben az Igazságügyi Orvosi Tanács tagjává választották, 40 évig megelégedésre látta el, sokszor nem könnyű feladatát.
1898-ban egyetemi magántanárrá nevezték ki. (1898-1936 között szinte minden magyarországi orvos, hallgatta Krepuska professzor előadásait.)
Tanszékvezető – tanszékalapító
1911-ben hívta meg a tudományegyetem a fülészeti tanszék vezetőjének, és ennek a Rókus Kórházban működő tanszéknek 1933. év végi nyugdíjba vonulásáig volt vezetője, 72 éves volt ekkor. Ő volt a fülészet első hazai tanszékvezető egyetemi tanára. Egyetemi előadásait azonban, 1936-ig megtartotta.
A ma orr-fül-gégészei előtt sem ismeretlen a neve, hiszen az 1936-ban írt Fülgyógyászat című főműve képezi a jelenlegi oktatás alapját. Tudományos munkásságát számtalan dolgozat, publikáció is fémjelzi. Több elismerésben is része volt. Legkiemelkedőbb ezek közül a Balassa-féle díj.
Különvonatok Nyugat-Európából
Legendás gyógyító tudását Európa-szerte ismerték, ezért nem volt meglepő, hogy különvonatok is szállították a betegeket, a két háború között a tanár úr klinikájára. (A hálás betegek, ismerve kertészeti szenvedélyét sokszor hoztak különleges szőlővesszőket ajándékba.)
1946-ban ismét hívták: újra szerepet vállalt a háború utáni orr-fül-gégészet megalapozásában.
Ezután már csak az oltóládikájának szenteli életét, sűrűbben látogathat ki kedvenc pestszentimrei szőlősébe. Azonban 87 éves, fáradt lábai egyre ritkábban engedélyezik a gyaloglást a szarvascsárdai villamostól. Örömmel segíti - tetemes összeggel - a 40-es villamos építését, az egyik fő utazójává lesz.
Megpihent kéz
1949 október 15-én, 89 éves korában pihent meg végleg keze egy teljes életút bejárta után. Igen sok imrei vett búcsút a szeretett „professzor úrtól” a Kerepesi temetőben. (Ma védett sírban nyugszik. Relief őrzi emlékét a Rókus kórházban.) Bécsi tevékenysége oly mély nyomokat hagyott az ottaniakban, hogy szoborba vésették arcvonásait, ma is áll ez az alkotás, abban a kórházban, ahol dolgozott.
Természet iránti érdeklődése egész életét végigkísérte, még egyetemi hallgatóként a Természettudományi Társulat tagjává választották, ennek haláláig meghatározó egyénisége, támogatója volt.
Értékes ásvány-kőzettani gyűjteménye a második világháború áldozatává vált.
Gyümölcs- és szőlőtermesztési eredményeit gyakran használták fel az egyetem, a Kertészeti Főiskola tanárai.
A szőlőgyűjtemény létrehozása – kísérletek
A homoki szőlők termesztésében is kiváló eredményeket felmutató professzor nagyban hozzájárult a filoxéra-pusztítás elleni harc eredményes megvívásához, tapasztalatai nagy segítséget jelentettek a homoki szőlők elterjesztésében. Igen sok fajta szőlő honosításával foglalkozott, neki köszönhető a hírneves francia vörös bort adó „cabernet” szőlő Magyarországra kerülése. (Pintér doktor többször „írta fel” a vörös bort gyomorsav-szegény imrei betegeinek).
A családapa
A kiválóan hegedülő, vallásos, oly sok mindenben jártas Krepuska professzor mindig szakított időt 9 gyermekére, népes családjára. Hat gyermeke, 12 unokája köszöntötte 1939-ben, aranylakodalmán.
Gyermekeinek nevelését nem engedte át másnak, baráti segítőjüket lelték meg benne. Hasonló „apai” viszonyban volt tanítványaival, ifjabb kollegáival is. Mindenkinek ismerte életét, gondjait, nem lehetett megkerülni a bemutatkozó látogatást még a jövendőbeli kiszemelése után sem. Baráti gesztusként, a családi közösségbe való befogadásként érték meg ezt az ifjú kollégák. (Minderről, születésének 125. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezésen győződhetett meg a krónikás, melyet 1986-ban a Fül- Orr- Gégeklinika zsúfolásig megtelt nagy előadójában rendeztek).
A család több tagjának országosan kiemelkedő munkásságáról a lexikonok, korabeli írásos krónikák számolnak be. A Krepuska család története sok szálon kötődik a mi helytörténetünkhöz is.
Krepuska Lajos, (Krepuska Géza öccse, 1863. VIII. 21. Budapest.-?1930. II. 25. Budapest) hírneves mérnök, MÁV főfelügyelő, neves zenész volt.
Építési terve, kivitelezés alatti segítsége nagymértékben hozzájárult a Krepuska-kastély felépítéséhez, bővítéséhez.
Fia, Krepuska Tibor több évig Magyarország teniszbajnoka volt.
Ifjabb Krepuska Géza (1897. VIII. 14. Budapest - ?1970. VI. 28. Budapest) tíz évig volt a 300 yardos síkfutás magyar csúcstartója, számtalanszor győzött a 100 és a 200 méteres síkfutás magyar bajnokságán.
Krepuska István professzor (1899. VIII. 8. Budapest - ?1979. III . 13. Budapest) apja nyomdokain haladva gyógyította a fülbántalmakkal hozzá fordulókat. Ő volt az imrei Krepuska birtok utolsó tulajdonosa, - Géza bátyjával együtt - nekik jutott a „nemes” feladat átengedni, „felajánlani” az államnak a Krepuska-birtokot és az ingatlanokat.
Krepuska Géza veje, Fritsch Ottó (1880. X. 24. Holzenplatz - ?1965. XII.3. Budapest) a pestszentimrei képviselőtestület, az evangélikus egyház és az imrei közélet oszlopos tagja volt.
Atyafiak a hokedlin
A soroksárpéteri - pestszentimrei emberekben máig ható szimpátiát váltott ki az a bánásmód és szeretet, melyben minden imrei - lőrinci részesült. Egyik Krepuska professzor sem fogadott el „honoráriumot” e két község szegény betegeitől. Sokszor csak a kastély verandája volt a „rendelő”, egy hokedli szolgált vizsgálóhelyül. (Ha komolyabb gond merült fel az imrei atyafi egyenesen a professzor úr osztályára kapott meghívást.)
Az egyik pestszentimrei lakos meghatottan mesélte el Krepuska Istvánról, hogy neki köszönheti életét, mert ha a kandidátus úr nem hagyja félbe vasárnapi ebédjét, elnézést kérve külföldi vendégeitől, nem érte volna meg a másnap reggelt. Hasonló történetek maradtak fenn az emlékezet rostáján. Így nem lehet csodálkozni, azon, hogy a helyi vezetés próbálta megakadályozni a Fritsch-Krepuska család 1951-es kitelepítését, sajnos nem sok sikerrel. A világhírű orvosprofesszor lánya, veje, unokái a nép ellenségének, „osztályidegennek” mondattak, s az akkori politika vidéki tyúkólba száműzte őket.
Krepuska lakótelep helyett Krepuska sétány
Talán az elszenvedettek kárpótlásául is született meg sok imrei kérésére az az előterjesztés, hogy az egykori gazdaság részét képező területen épülő új lakótelep viselje a Krepuska nevet. A kerületi önkormányzat képviselőtestülete - a lakótelep távolabbi közösségekből idekerült lakóira hivatkozva - nem tette magáévá ezt a kérést. A lakótelep egyik utcája, viszont a Krepuska Géza sétány nevet viseli. Azért, hogy az ott lakók megismerjék az utca névadóját egy emléktábla készült az első házra.
Településtörténeti érdekességek a szőlő- és bortermelésről »
Pándy Tamás
Pándy Tamás így vall önmagáról: 1947-es születésem óta Pestszentimrén élek. A Szélső utcai Általános Iskolába jártam, után a Puskás Tivadar Távközlési Technikumot végeztem el. Később a Távközlési Műszaki Főiskolán diplomáztam. 1966-tól 40 évet dolgoztam a Ferihegyi Repülőtéren. 1976-ban házasodtunk össze Nadrai Éva óvónővel, két fiunk született.
1968 óta részt vettem a helytörténeti kutatásokban. Először a Népfront kereteiben dr. Széky Endre református lelkésszel és Deli Lászlóné Népfront titkárral alkottunk helytörténeti csapatot, amikor lehetőség nyílt rá „önállósítottam” magam a keretektől. Megalakítottam a Pestimre Története Bizottságot (PTB), majd 1989-ben dr. Mayer Lajossal létrehívtuk a Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság szervezetét. Az azóta is működő civil, mindenfajta irányzattól mentes közhasznú szervezetünk Pestszentimre múltját kutatja, jelenét befolyásolja, jövőjét építi. Több emlékmű, emléktábla, kiállítás, helytörténeti, lakossági érdekvédelmi akció fűződik a Széky Társaság nevéhez. Gondozzuk a Pestszentimre Gyűjteményt, segítjük a kutatókat, a kerület és a főváros kiadványait. Folyamatosan kutatjuk Pestszentimre történetét, gyűjtjük emlékeit, sprobáljuk közkinccsé tenni. Kezdeményeztük a Pestszentimrei Napokat, a városrészi önkormányzatot, Pestszentimre központjának kialakítását. Megalapítottuk a Pestszentimréért Díjat, kiadjuk a Falukép című újságot, több könyvet adtunk ki Pestszentimre történetéről és még sorolhatnám a 19 év eseményeit.
Aktívan vettem részt a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat munkájában.
Felhívás
A Krepuska családfa hatalmas koronája nagyon sok olyan leszármazottat is takar, akit nem ismernek még a rokonok sem. A családfa a ’70-es években készült el, azóta nem vezette senki sem a változásokat, ezért szeretnénk egy felhívással élni a Krepuska család tagjaihoz: segítsenek folytatni a családfát, kérjük írják meg az ő águk történetét a személyek születési (halálozási) dátumait, helyeit, házasságkötésük idejét, helyét, a házasulandók neveit, gyermekeik neveit, születési helyét, idejét, és így tovább. Kérünk mindenkit, hogy vezesse vissza a családfáját Dr. Krepuska Géza professzorig, hogy eligazodhassunk az ágak között. Előre is köszönjük a társszerzősséget.
Szeretnénk a Krepuska családnak írásos emléket is állítani, ehhez is szeretnénk segítséget kapni. Nemcsak a Krepuska leszármazottaktól várunk dokumentumokat, fényképeket, emlékeket, hanem az ismerősöktől, egykori páciensektől, barátoktól, orvosoktól, egyszóval mindenkire számítunk!
