Fesztiváli hírlevél, amely az aktuális eseményekről és a programokról tájékoztat az egész év soránt.
Magyar borkrónika
A bor hazai története
szőlő és a bor az egyetemes emberi kultúra része. Mikor több mint ötezer évvel ezelőtt a szőlő Közép-Ázsiából elindult világhódító útjára, a magyarok még nem a mai hazában éltek.
Honfoglaló őseink már a honkeresés során megismerkedtek a borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel. Tanúsítja ezt az az állítás, hogy bor szavunk egyedi, eltér az Európában általános latin vinum változataitól és borászati szakkifejezéseink jelentős része (szőlő, csiger, seprő, ászok, szűr) sem latin, hanem török eredetű.
Hazai borkronológia
Az alábbi kronológia a magyar bortermelés fontos mérföldköveit foglalja össze.
- i.e. 800-500
Az urnasírokban talált szőlőmag leletek tanúsága alapján szőlőművelő kelták éltek Scarbantian (Sopron) és Alisca (Szekszárd) környékén.
- i.e. 14-9
A Pannónia provinciát meghódító rómaiak már foglalkoztak szőlőműveléssel a Szerémségben (Sismium), Pécs (Sopianae), Szombathely (Savaria), Sopron (Scarbantia), Szekszárd (Alisca) Őszőny (Brigetio), Óduda (Aquincum), és a Balaton környékén.
- i.sz. 92
Domitianus császár kiadott rendeletével igyekezett gátat vetni a szőlőtelepítésnek Pannóniában.
- i.sz. 276-282
Egy római író (Sextus Aurelius Victor) szerint Probus császár, aki szerémségi vinitor család sarjaként látta meg a napvilágot, a pannóniai Sirmium városában katonáival egy mocsaras területet lecsapoltatott, s a helyet szőlővesszővel ültette be.
- i.sz. 990
A kereszténység felvételét követően a magyar borászat az európai minta szerint fejlődött. A szerzetesek széles körben elterjesztették a keresztény liturgiához szükséges bor készítésének ismeretét, a szőlőművelés gyakorlatát.
- i.sz. 996
Géza fejedelem bencés monostort alapított Pannonhalmán a Szent Márton hegyen.
- i.sz. 1031
Első királyunk, Szent István, fiához intézett intelmei a bor ismeretét jelzik: „itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi.”
- i.sz. 1075
A Garamszentbenedeki apátság I. Géza király által kiállított alapító levele említést tett a mai Kunsági borvidék területén lévő Alpár és Kürt szőlőskertjeiről.
- i.sz. 1200
Rendeletek szabályozták a szőlőtelepítést, kialakultak a szőlőhegyek (promontoriumok) és a borvidékek csírái.
- i.sz. 1242
IV. Béla olasz, vallon és német telepeseket telepített le az elnéptelenedett területekre.
- i.sz. 1444
A török terjeszkedés elől menekülő rácok meghonosítják a vörösbor készítését, eszközeit, eljárásait.
- i.sz. 1486
Tordason elkészült az egyik legkorábbi földesúri rendtartás a hegyszabályokról.
- i.sz. 1631
Szepsi Laczkó Máté az első tokaji aszú elkészítésével századokra nyúló hagyományt teremt. A tokaji borok nemzetközi elismertségre tesznek szert.
Szepsi Laczkó Máté (1576-1633), tanító, költő, prédikátor, a tokaji aszú feltalálója Szepsiben született, iskoláit itt kezdi, majd később Sárospatakon folytatja. Ezt követően Olaszliszkán, majd Kassán tanít. Lórántffy Mihály ösztöndíjával 1608-ban Wittenbergbe megy tanulni. Két év után hazatér és Erdőbényén tanít, aztán még egyszer elmegy a németországi Hanau-ba tanulni és visszatér Erdőbényére. Nemsokára Lórántffy Zsuzsanna (Rákóczi György felesége) szolgálatába áll. Ekkor kezdett a tokaji borokkal foglalkozni. Tőle származtatják a tokaji aszú receptjét.
1630-ban húsvéti úrasztali borként ajándékozta Lórántffy Zsuzsannának. Szepsi Laczkó Máté aszú receptúrája máig használt úgy Tokaj - Hegyalján. Maga a híres Paracelsus is meglátogatta a vidéket az aszú erős gyógyereje hallatára. Szepsi Laczkó Máté 1633-ban halt meg Erdőbényén.
- i.sz. 1742
Megjelent az első Szőlőjövések könyve.
Kőszegen a szőlőtermesztésnek nagy múltja van, már egy 1279-es oklevélben említik. Egy érdekes helyi hagyomány a „Szőlőjövések könyve” vezetése - ebbe a könyvbe 1742 óta minden évben Szent György napján lerajzolják a szőlőhajtásokat. A könyv bejegyzéseiből megtudható az is, hogy melyik évben volt tavaszi fagy, mikor pusztított jégverés vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor.
Néhol a borárakra és az értékesítési lehetőségekre is találhatóak adatok. A szőlőkönyv 1900-tól már feltünteti, hogy a jövéseket „fekete” vagy „fehér” tőkéről vágták-e le, 1930-tól pedig a dűlőnevek is szerepelnek az ábrák mellett. A rajzok többsége ceruzával készült, de vannak tollrajzok is. A könyv 1868-tól kizárólag színes képeket, főleg vízfestményeket tartalmaz.
- i.sz. 1825
Pozsonyban megépül az első magyar pezsgőgyár.
- i.sz. 1875
Magyarországon is felütötte fejét a filoxéra, 120 ezer hektár ültetvény pusztult el. Ez a dátum az utána következő I. szőlő rekonstrukciónak nevezett program révén egyben a magyar szőlőtermesztés megújulásának is mérföldköve lett.
A filoxéra vagy szőlő-filoxéra (Dactulosphaira vitifoliae) a rovarok (Insecta) osztályába a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe és a törpetetvek (Phylloxeridae) családjába tartozó faj.
Az amerikai kontinensről származó állati kártevő, szőlőgyökér-tetű. Európában először Franciaországban bukkant fel 1863-ban. Az itteni, európai szőlőket termesztő gazdák, nem ismerve fel a kártevő életkörülményeit, sokáig nem tudtak védekezni ellene. Nagyjából 30 év alatt a filoxéra elpusztította a kontinens kötött talajra települt, nagy múltú szőlőkultúráját. A termőszőlők mintegy 2/3 része esett áldozatul.
Magyarországon 1875-ben észlelték először Pancsován. Az országban 1897-ig 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el.
- i.sz. 1893
Hatályba lépett az első magyar bortörvény.
- i.sz. 1894
Elfogadták az első országos hatályú hegyközségi törvényt.
- i.sz. 1901
Budafokon megkezdte tevékenységét az első magyar pincemesterképző iskola.
- i.sz. 1920
A trianoni békeszerződés hatására Magyarország elveszti borvidékei 1/3-át és borfogyasztói 2/3-át.
- i.sz. 1945-1990
Az időszak jellemzője a szemléletváltás volt. A szakigazgatás átalakult, megszűntek a hegyközségek, hatályát vesztette a bortörvény. Az ültetvények kezelése részben magánkézben maradt, a szőlőfeldolgozás, a borászat és a borforgalmazás központosításra került. Ebben az időszakban az állami tulajdonú nagyüzemek vitték piacra az árubor 85 %-át.
- i.sz. 1962-1963
II. szőlő rekonstrukciónak nevezett telepítési program, melynek keretében több tízezer hektár szőlőültetvény telepítésére került sor.
- i.sz. 1970
Az erőltetett, államilag ösztönzött exportérdekeltség hatására az ország megtermett borának több mint fele a kelet-európai országok fogyasztóinak asztalára került.
- i.sz. 1990-2000
Az évtized elején beállt hazai és nemzetközi politikai változások ismét gyökeresen új helyzetet teremtettek. Megszűntek, vagy átalakultak korábban meghatározó kelet-európai piacaink. A privatizáció során átalakultak az állami vállalatok, magánkézbe kerültek az ültetvények. Új utakat kellett keresni a technológiai fejlesztés, az értékesítés és az ágazati szabályozás terén.
- i.sz. 1994
Elfogadták a Hegyközségi törvényt, megkezdődött a hegyközségi rendszer újraszervezése.
- i.sz. 1997
Hatályba lépett a Bortörvény. Meghonosodtak az eredetgarancia nemzetközi követelmény szerinti, magyar sajátosságokat is tartalmazó elemei. A szőlő és a bor származását igazoló tanúsítvány kíséri a termelőtől a fogyasztóig.
- i.sz. 2000
Jövedéki szabályozás alá került a bor.
Fejezetek a szőlő és a bor történetéből
A szőlőtermesztés története
A szőlőtermesztés és a borkészítés több ezer évvel ezelőtt is ismert volt Földünk egyes kedvező éghajlati adottságokkal rendelkező területein. A szőlő- és a bortermelés története szinte egyidős az emberiség történetével.
A bor története
A bor és a borkostolás a kezdetektől napjainkig: Ahhoz, hogy tisztában legyünk a bor és a borkóstolás jelentőségével, elengedhetetlen bizonyos történelmi áttekintést nyernünk hazai és nemzetközi viszonylatban.
