Fesztiváli hírlevél, amely az aktuális eseményekről és a programokról tájékoztat az egész év soránt.
Szőlő a konyhában
Amit egy háziasszonynak a szőlőről tudni illik
A szőlő (Vitis species) legrégibb kultúrnövényeink közé tartozik. Egyiptomban Osirisz istennek, a görög-római világban Dionüsszosz-Bacchusnak szentelték. A Biblia a szőlő első ültetőjének Noét tartja.
Kis-Ázsiában már több mint 5000 éve bort készítettek a szőlő terméséből. Római fennhatóság alatt i.sz. 300-ban telepítették Németországban az első szőlőbirtokokat. A XIX. sz. közepén nagy visszaesés következett be az európai bortermelésben, amikor az amerikai szőlőfajtákkal együtt az addig ismeretlen filoxéra is bekerült Európába.
A szőlő mint táplálék
Érdekesség
A szőlő teljes értékű táplálék, tehát ha kizárólag szőlőt és gabonaféléket fogyasztunk, szervezetünk mindenhez hozzájut, amire a jó teljesítőképességhez szüksége van.
Jellemzés
A szőlő nagyon meleg-, és napfényigényes növény, csak ott érik be, ahol reggeltől estig éri fürtjeit a nap. A szőlő bogyói fürtökben teremnek, melyek fajtától függően fehérek, pirosak, vagy egészen sötét bordóak lehetnek. Ízük jellegzetes, fajtától függően savanykás, vagy akár mézédes.
Fajtái
A szőlő a világ egyik legnépszerűbb gyümölcse, rengeteg nemesített fajtája létezik világszerte, így hazánkban is. Felhasználásuk szerint két alapvető csoportba sorolhatók: első a közvetlen fogyasztásra termesztett csemegeszőlők, másik a kifejezetten borkészítésre alkalmas borszőlők csoportja. Színük szerint is két csoportba sorolhatók, ezek pedig a fehér, illetve kék szőlők.
Energitartalom
69 kcal, 288 kJ/100 gramm
Melyiket vásároljuk?
A hosszas nemesítésnek köszönhetően mára szinte minden felhasználásra külön szőlőfajt kínálnak. Ha frissen fogyasztjuk, érdemes nagy szemű, csemege fajtát választani, ezekben a mag is kevesebb. További felhasználásra - mártásokhoz, töltelékekhez, stb. - a legmegfelelőbb a finom, édes, apróbb szemű muskotályos. Általános szempont, hogy a szemek hibátlanok, enyhén hamvasok, foltoktól mentesek; a szár pedig zöld, erős, friss legyen.
Eltarthatóság, tárolás
A szőlőt hűvös, száraz helyen, lehetőség szerint kosárban 4-6 napig tárolhatjuk. Ha légmentesen záródó zacskóba tesszük és így helyezzük a hűtőszekrénybe, akár 2 hétig is eláll. A szőlőszemeket le is fagyaszthatjuk és jégkocka helyett koktáéokba használhatjuk.
Vitaminok, ásványok
A szőlő, amellett, hogy rendkívül tápláló gyümölcs, tartalmaz B és C-vitamint is, ezenkívül található benne karotin és biotin is.
Élettani hatások
Jelentős vértisztító és idegerősítő hatása, remek izomregeneráló. Kutatások bizonyítják a rákos megbetegedésekre gyakorolt kedvező hatását.
A szőlő a konyhában
Előkészítés
A szőlő szüret idején nem csak mustkészítéshez, hanem sütemények, saláták, húsok készítéséhez, ízesítéséhez is használható. A szüreti fogások aromáját jó minőségű bor vagy az édes must hozzáadásával még erősíthetjük is. Fehér és fekete szemű szőlőt is használjunk a főzéshez, jó sokat, mert ami megmarad, azt meg fogyasszuk el nyersen.
Az ételek készítéséhez felhasznált szőlőszemek csak egészségesek, épek lehetnek. A kiszemezett szőlőt jól megmossuk, majd szűrőbe téve néhány pillanatig forrásban lévő vízbe mártjuk. Ezután bőrét könnyen eltávolíthatjuk. Éles kis késsel a már megtisztított szőlőszemeket kettévágjuk, és a kés hegyével a belsejében lévő magokat kikaparjuk. Az így nyert héj és mag nélküli szőlő ízével és illatával a legkülönbözőbb ételek készítéséhez varázslatos alapanyaggá válik.
Legnépszerűbb szőlőfajtáink közé tartozik a saszla. A borszőlőket általában októberben szüretelik, de ezek közül az egyik legrapszódikusabb a saszla az érés tekintetében. Az időjárástól függően akár két hónappal előbb, vagy később szüretelhetjük. Csemegeszőlőként is értékelhetjük, mert étkezésre is kiváló. Ráadásul két színű: piros és fehér. Nyugat-Európában hűtőházakban karácsonyig tartják, akkor dobják - természetesen igen jó áron - piacra. A magyar családi házakban rudakon, madzagon lógva a hűvös éléskamrák, száraz pincék dísze, sokszor nemcsak karácsonyig, hanem húsvétig kitart, különleges csemegeként adható asztalra. A szőlő szerelmesei néhány fürtöt (de akár 30-50-et is) hosszú szárra metszve vízzel telt edényben tartanak száraz helyen, hogy ezáltal eltarthatóságukat jelentősen megnövelhessék. A vizet hetente cserélik. Így viszont elérik azt, hogy tényleg ne csak karácsonykor, hanem még tavasszal is szőlőfürtöt helyezhessenek ünnepi alkalmakkor az asztalra, mégpedig olyan fürtöt, amelynek finom, áradó illata, aromája egyedülálló.
Mivel a szőlőket gyakran permetezik mindig alapos mosással kezdjük az előkészítést. Ezután felhasználástól függően távolítsuk el a szemeket a szárról, vagy - nyers fogyasztás esetén - akár rajta is hagyhatjuk az esztétikus tálaláshoz.
Elkészítés, felhasználás
Nyersen, különböző sajtokkal, diófélékkel fogyasztva fenséges gyümölcs, de készíthetünk belőle üdítő szőlőitalt, vagy akár mustot is. Tálalhatjuk saláták kiegészítőjeként, húsételek köreteként, desszertek díszítéseként, feltétként vagy akár töltelékeként is.
Az illatos szőlőfajták (pl. muskotályos) harmonizálnak a joghurt, a tejszín és a citrom ízével, ezért torta vagy krémkehely készítéséhez is kitűnőek.
Egyes vidékeken mustban pácolt szőlős pecsenyét sütnek. Az aromás szőlő remekül kiemeli a hús, a szalonna és a fokhagyma ízét.
Szőlő, bor, gasztronómia
A szőlőnövény » A szüret ízei, szüreti receptek » Együnk szőlőt! »
A bor az egészség szolgálatában » Szőlő a konyhában » Hogyan tároljuk a borainkat otthon? »


