Fesztiváli hírlevél, amely az aktuális eseményekről és a programokról tájékoztat az egész év soránt.
Tudástár
Krepuska Géza Szüreti Vigadalom
A Krepuska Géza Szüreti Vigadalom Tudástár rovatában hasznos ismereteket gyűjtöttünk össze, remélhetőleg mindenki örömére.
Krepuska professzor szőlészete
Krepuska professzor szőlészete
A Pestszentlőrinc-Pestszentimre egyik legismertebb, legkiemelkedőbb famíliája volt a Krepuska-család. Dr. Krepuska Géza orr- fül- gégész professzor még a parcellázások hivatalos dátuma előtt vett itt földterületet.
Miért épp dr. Krepuska Géza?
A XVIII. kerület pestszentlőrinci és pestszentimrei részéhez több neves személyiség is kapcsolódott az évtizedek során, illetve a történelmi távlatokban. dr. Krepuska Géza lehet az az „összekötő kapocs” a kerület két része között, akit mindkét település magáénak érezhet.
Dr. Krepuska Géza életrajz
Krepuska Géza (Pest, 1861. szeptember 5. – Budapest 1949. október 15.): fülész, egyetemi tanár, a modern magyar fülgyógyászat megalapítója.
The Life of Krepuska
Géza Krepuska (Pest, 5 September 1861 - Budapest, 15 October 1949. Hungary) was an ear specialist, a university professor and the founder of Hungarian ear surgery. His father, János Krepuska, worked as a farmer at the farm-stead of Szent Lőrinc, later in Pestszentlőrinc. He lived in the 'red house', situated close to the Weather Station.
Településtörténeti érdekességek
Dr. Krepuska Géza híres szőlészete mellett korábbi időkből két helyi szőlőgazdaságot ismer helytörténetünk, Mayerffy Xavér Ferenc és Herrich Károly szőlészetét.
Szőlő, szüret, bor
A szőlőnövény
A szőlőnövény (vitis) hosszú múltra tekint vissza, már jóval az emberi civizáció kialakulása előtt csaknem az összes földrészen képviselte magát, létezését számos lelet bizonyítja.
A magyar bor szó története
A magyarság azon ritka népek egyike, amelynek saját szava van a bor megjelölésére. A legtöbb európai népnek nincs saját szava, a bor szót a latinból (vinum) vették át: win, wine, vin, vino, vina, amelyek eredete az ógörög oinos, szintén bort jelentő szóra vezethető vissza.
A bor és az egészség
Fontos tudnunk, hogy a bor kedvező élettani hatásai csak és kizárólag kulturált, mérsékelt fogyasztás esetén érvényesülnek. Ha tehetjük, válasszunk tölgyfahordóban érlelt, száraz vörösbort, mivel a benne található fenolok és a különféle speciális anyagok a szervezetbe jutva az antioxidánsokhoz hasonlóan viselkednek, védik szervezetünket az érelmeszesedéstől és más megbetegedésektől egyaránt.
Szüreti népszokások
A szüret időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig.
A szüret
A szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak.
A szüret és a szüreti mulatságok
A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít, hiszen egy egész évi munka eredményével néz szembe a szőlőművelő. A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!
Bornaptár
A XXI. század embere már nagyon keveset tud a régi idők népszokásairól, amelyekben a magyar nép lelkivilága, parasztságunk szellemi kultúrája olyan jellemzően mutatkozott meg. Legtöbb népszokásunk az ünnepekhez, az esztendő jeles napjaihoz fűződik, ezek a napok hosszú századokon át a paraszti közösség ünnepei voltak.
Közmondások, szólások, bormondások
A közmondás (latinul: proverbium) rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki. A közmondás tömör, emlékezetes kifejezés, amely fontos tapasztalati tényt, sokak szerint megélt igazságot hordoz. Közmondással majdnem minden és annak az ellenkezője is megindokolható.
Bormondások
A szóláshagyomány egyes alkotásait a köznyelv szólásnak, közmondásnak nevezi, gyakran nem téve különbséget a kettő között. A szólás és közmondás gyűjtemények összeállítói a fentieken kívül számos más megnevezéssel illetik: így a borral kapcsolatos szólásokat és közmondásokat szokás bormondások néven említeni.
Latin bormondások
Dogma meum disce: bona vina bibas, bene misce. qui sine lege bibit, lingua pede tardius ibit.
Tanuld meg e tételt: Jó bort igyál, jól vegyítsed. Aki mértéktelenül iszik, annak nyelve, lába lassabban mozog.
A borkostolás illemtana
Általános menetrend szerint a bemutatást a kóstolási sornak megfelelően vezeti le a házigazda. A sorozat végén a Szent János áldás (búcsúpohár) következik. Ekkor a bemutatott minták közül mindenki kaphat még egy pohárkával.
A szőlőtermesztés története
A szőlőtermesztés és a borkészítés több ezer évvel ezelőtt is ismert volt Földünk egyes kedvező éghajlati adottságokkal rendelkező területein. A szőlő- és a bortermelés története szinte egyidős az emberiség történetével.
A bor története
A bor és a borkostolás a kezdetektől napjainkig: Ahhoz, hogy tisztában legyünk a bor és a borkóstolás jelentőségével, elengedhetetlen bizonyos történelmi áttekintést nyernünk hazai és nemzetközi viszonylatban.
Magyar borkrónika
Honfoglaló őseink már a honkeresés során megismerkedtek a borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel. Tanúsítja ezt az az állítás, hogy bor szavunk egyedi, eltér az Európában általános latin vinum változataitól és borászati szakkifejezéseink jelentős része (szőlő, csiger, seprő, ászok, szűr) sem latin, hanem török eredetű.
A szőlő és a bor kultúrtörténete
Bor és a Biblia
Bor és a Biblia - A bor szerepe a keresztyén vallásban: A zsidó vallásban és a kereszténységben a szőlőnek és a bornak jelentős szerep jut mind anyagi, mind lelki értelemben.
Dionüszosz
Dionüszosz görög isten (a rómaiaknál Bacchus vagy Liber, etruszkoknál Fufluns a mitológiában a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott. Ő volt a görög színjátszás patrónusa is. Gyakran ábrázolták tigrisek vagy párducok húzta szekéren, amint kísérete körülötte táncol. Fején szőlőlevelekből font koszorú volt…
A szőlő mint szimbólum
Egyik legősibb kultúrnövényünk, élet és halál jelkép. Ahol csak termesztették, kezdettől fogva szent és isteni növénynek, életfának tekintették. A sumér ékírás az élet szót szőlőlevél alakú jellel ábrázolta. Egy zsidó hagyomány szerint az éden-kerti fa szőlőtőke volt.
A bor mint szimbólum
A bor és a kenyér az ember kiegyensúlyozott munkájának és mezőgazdasági tudásának terméke. A maszkulin bor és a feminin kenyér, a folyékony és a szilárd, az istenség és az ember egysége. A bor az isteni elragadtatás, a kenyér a feltámadó és meghaló lélek látható megnyilvánulása.
A bor dicsérete
Bordal
Válogatás a világirodalom bordal remekeiből: A bordal olyan dal, melynek hangulatát a bormámor adja; bortermelő országokban fejlődött ki s rendesen ivás közben éneklik.
Bor és Haiku
A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás.
Gondolatok a borról
A bor számos írót és gondolkodót ihletett meg, írásaikból néhány szemelvény hirdesse itt is a bor dicsőségét.
Gondolatok a szüretről
A szüret és a szüret hangulata számos írót és gondolkodót ihletett meg, írásaikból néhány szemelvény hirdesse itt is a szüret nagyszerűségét.
A bor dicsérete a magyar irodalomban
Sok vers tanúsítja, hogy a magyar költők is nagy barátai voltak a bornak, jókedvükben, bánatukban a borból merítettek ihletet. Válogatásunk komolyabb és vidámabb hangulatú verseket egyaránt tartalmaz a magyar irodalom remekeiből.
A bor dicsérete a világirodalomban
Sok vers tanúsítja, hogy a költők is a világ minden táján nagy barátai voltak a bornak, jókedvükben, bánatukban a borból merítettek ihletet. Válogatásunk komolyabb és vidámabb hangulatú verseket egyaránt tartalmaz a világirodalom remekeiből.
A mámort adó bor
A bor mérsékletes élvezete megszépíti az életet. Az írók és költők méltán magasztalják e kitűnő italt.
„A szőlő halála csak átváltozás… A szőlőből must lesz, a mustból bor. A szőlő ereje velünk marad, halálával kellett bevennie az időtlenséget. Ha körülnézel a pincében, vajon gondolsz arra, hogy isteneket őrzöl hordóidba zárva? Minden borospince a halhatatlanság szigete.” (Pilinszky János: Ócsai csendélet.)
A szultán tokaji itókája
– Kedves Münchhausenem, tudom, hogy ön remek értője a bornak, íme, egy palack tokaji, fogadni mernék, hogy ilyen pompás bort még sohasem ivott!
Azzal őfelsége mindkettőnknek töltött egy-egy pohárral. Koccintottunk.
Húsvéti bor követelő locsolóversek
A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. Az alábbiakban olyan locsolóverseket válogattunk, amelyek közös jellemzése a bor kérése (követelése).
